Igeidők
Mind a 9 angol igeidő kijelentő, kérdő és tagadó alakja, szerkezettel és példamondatokkal.
be (am / is / are) – jelen idő
A 'lenni' ige (be) jelen idejű alakja a legalapvetőbb angol mondatszerkezetekhez szükséges: bemutatkozáshoz, valamint állapotok, tulajdonságok és helyek leírásához. Az alany személye dönti el, melyik alak (am/is/are) kerül utána — nincs hozzá segédige (do/does), mert a be maga is a fő- és segédige is egyben.
Present Simple
Rendszeresen ismétlődő cselekvésekre, szokásokra, valamint általános igazságokra és tényekre használjuk. Egyes szám 3. személyben (he/she/it) az ige végéhez -s vagy -es kerül.
Present Continuous
Éppen folyamatban lévő cselekvésekre, valamint a közeljövőre vonatkozó, már megbeszélt tervekre használjuk.
Past Simple
Befejezett, a múltban lezajlott cselekvésekre használjuk, gyakran konkrét időponttal vagy időhatározóval (yesterday, last year, in 2010).
Past Continuous
Egy múltbeli pillanatban éppen folyamatban lévő cselekvésre, vagy egy hosszabb cselekvés közben történt rövidebb eseményre használjuk.
Present Perfect
Olyan múltbeli cselekvésekre használjuk, amelyeknek hatása a jelenre is kiterjed, vagy amelyeknél az időpont nem fontos.
Present Perfect Continuous
Olyan cselekvésre használjuk, amely a múltban kezdődött és még most is tart, vagy csak nemrég fejeződött be, és az időtartamot hangsúlyozza.
Past Perfect
Egy másik múltbeli cselekvés előtt már lezajlott, befejezett cselekvésre használjuk.
Future Simple (will)
Jövőbeli jóslatokra, spontán döntésekre és ígéretekre használjuk.
Future (going to)
Előre eltervezett szándékokra, valamint olyan dolgokra használjuk, amelyek a jelen helyzet alapján biztosan bekövetkeznek.